Aznap este a reményről elmélkedtem. Talán butaság optimistának lenni. Talán a pesszimizmus olyan, mint a hidratáló krém. Nap mint nap használnunk kell, különben hogy állunk talpra, ha a valóság szétzúz mindent, amiben hittünk?
És a szerelem, bárki bármit is mond, nem mindenható.
A remény olyan drog, amiről le kell szoknunk, vagy ezt tart életben minket?
Mi rossz van abban, ha bizakodunk?
És a szerelem, bárki bármit is mond, nem mindenható.
A remény olyan drog, amiről le kell szoknunk, vagy ezt tart életben minket?
Mi rossz van abban, ha bizakodunk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése